Éves szinten tovább lassult a drágulás februárban
A januári 44 százalékról februárban 43,3 százalékra mérséklődött az élelmiszer-infláció Magyarországon éves összevetésben. A 17 havi folyamatos emelkedés után második hónapja tartó lassulás továbbra is elsősorban annak eredménye, hogy magasabb egy évvel ezelőtti árakhoz viszonyítjuk az e havi adatokat – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szerdán közzétett inflációs adatokra reagálva, hozzátéve, hogy várhatóan már nem nő tovább a háztartások számára a bolti élelmiszer-vásárlás terhe.
Míg a 2022 januárjáról februárjára mért drágulás átlagosan még 2,1 százalékos volt, addig ugyanez az adat 2023 azonos időszakában 1,7 százalékra mérséklődött. „Vannak persze kivételek, ilyen például a sokunk által fogyasztott kávé, amely 6 százalékkal drágult januárról februárra” – mutatott rá Héjja Csaba szenior elemző.
A februári adatok szerint a tejtermékek esetében a havi áremelés bőven átlag alatti volt, sőt, a nyers adatokat vizsgálva kiderül, hogy a trappista sajt – amely tavaly rendkívüli mértékben drágult a boltokban – és a tejföl ára is csökkent. „Utóbbi tendencia folytatódhat a közeljövőben, ugyanis az európai tej- és tejtermékárak a hazainál nagyobb csökkenést mutatnak. Ennek legfőbb oka a tejtermelés bővülése és a keresletcsökkenés miatt mutatkozó kismértékű túlkínálat” – fejtette ki Héjja Csaba.
A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva továbbra is a tej- és a tejtermékek drágultak a leginkább, vagyis hiába lassult az áremelkedés és csökkent némileg egy-egy termék ára, a boltban vásárolt élelmiszerek közül továbbra is ez a kategória jelenti a legnagyobb terhet a háztartások számára. A tejtermékeknél egy év alatt végbement drágulás 70 százalékos mértékét követik a pékáruk és édességek, valamint a fűszerek 50 százalékkal. A húsoknál azonban valamivel kisebb mértékű, 37 százalékos áremelkedés ment végbe egy év alatt.
„Korábbi becsléseink szerint a magasabb viszonyítási alap és egyéb meghatározó tényezők révén márciusban tetőzhetnek a bolti élelmiszerárak, a gabonaárak hazai és nemzetközi csökkenése is ezt vetíti előre” – fogalmazott Héjja Csaba. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanannyiért tudunk majd élelmiszert vásárolni, mint a drasztikus áremelkedés előtt, 2021-ben” – hangsúlyozta.
Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői az említett meghatározó tényezők közül kiemelték, hogy az energiaárak mérséklődnek a világpiacon, a gázárak csökkenése nyomán pedig alacsonyabb a műtrágya ára is, ami enyhíti a termelés költségeire nehezedő nyomást, nem is szólva az élelmiszeripari energiaköltségek csökkenéséről. A recessziós várakozások enyhülése és a forint erősödése szintén afelé mutat, hogy nem kell további drasztikus élelmiszerár-emelkedésre számítani. „Persze az időjárási viszonyok mind hazai, mind nemzetközi szinten felülírhatják ezeket a várakozásainkat” – fűzte hozzá Héjja Csaba.
„Összegezve: továbbra is tartjuk, hogy várakozásaink szerint az élelmiszer-infláció az év végére egyszámjegyűre mérséklődhet Magyarországon” – mondta.
